Település:
Budapest, 6. kerület

Létrehozva:
2022-07-07 15:39:39


Újszínház


Budapest színházainak egyike a Paulay Ede utcában található.

Az Új Színház, 2012-től megnevezése Újszínház Budapest színházainak egyike, a Paulay Ede utcában. 1961-tól gyermek- és ifjúsági színházként működött, majd 1994-ben Székely Gábor vezetésével profiljában és nevében is megújult. Fővárosi fenntartású kőszínház.

1961 márciusában alapította meg Duka Margit a Bartók Gyermekszínházat. A név onnan származik, hogy a gyermekeknek játszó színház ötletének Lakatos Éva, a Filharmónia igazgatója, rendelkezésünkre bocsátotta a Bartók Termet (Váci utca 9.), ahol Kárpáthy Gyula dramaturggal 6–14 éves korosztálynak tartottak délutánonként előadásokat. Az első bemutatott darab Jékely Zoltán, Mátyás király juhásza volt, zenéjét Kocsár Miklós szerezte. Kalmár András rendezésében a főszereplők Tordy Géza, Zenthe Ferenc, Garics János és Kovács Iby voltak. 1964-től az Operettszínházban tartották előadásaikat. Ebben az időszakban, ahogy a fővárosba került, csalatkozott munkájukba Haumann Péter, a vezető színészek közül: Bessenyei Ferenc, Bilicsi Tivadar, Gobbi Hilda, Szirtes Ádám, Tábori Nóra, az akkor negyedéves főiskolások közül pedig: Balázsovits Lajos, Benedek Miklós, Kern András, Kovács István, Szacsvay László és Venczel Vera. Állandó társulat nélkül, meghívásos alapon dolgoztak.

1971-ben költözött be, immár önállóan a Paulay Ede utcába, a Thália Színház régi épületébe, Kazán István vezetésével, aki nevüket Bar­tók Színházra rövidítette, mivel megcélozták az ifjúságot, tehát nagyjából a 14–20 éves korosztályt és megkezdte egy állandó társulat szervezését. Első bemutatójuk a Bartók életét idéző „Bartokiana” című mű volt, melyet Kazimir Károly állított színpadra. 1974-ben azonban Budapest Főváros Tanácsa a színhát nevét Budapesti Gyermekszínházra változtatta, és döntést hozott arról is, hogy az évi 310 előadásából csak 50 lehet olyan, amely a serdültebb – 14–18 év közötti – korosztályhoz szól. A színház műsorán a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett musicalek, kortárs magyar szerzők darabjai is szerepeltek. 1977-ben az intézmény új igazgató-főrendezője Nyilassy Judit lett. Nyu­galomba vonulása után Keleti Istvánt – aki addig a Pinceszínház vezetője volt – nevezték ki igazgatónak. Még ugyanabban az évben, 1985-ben Arany János Színházra változtatták a társulat nevét, és új műsort hirdetett, hogy az egyre felnőttebb kamaszokat újra becsábítsák a színházba. 1989-ben Meczner János lett az igazgató. Az épület rekonstrukciója (1988–1990) során a nagyszínpad mellett kialakítottak egy kamaratermet is. Ez idő alatt a társulat művelődési otthonokban játszott. Néhány évvel az után, hogy elkészült az Arany János Színház felújítása – bár addig több magánkísérletet is sikerrel visszautasítottak –, az akkori főpolgármester-helyettes és a kulturális bizottság elnöke jelezte Meczner János igazgatónak, hogy más profilt szánnak a színháznak.

1994-ben egy formális, meghívásos pályázat elnyerésével kapott lehetőséget Székely Gábor egy társulat és egy teljesen új művészi elképzelés alapítására a Paulay Ede utca 35-ben lévő épületben. A Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának döntése alapján az addig ott működött Arany János Színházat profilváltásra ítélte, igazgatója, Meczner János a Bábszínház élére, míg társulata a Tivolihoz került. Egyedül Ács János maradt a megújult színháznál.Első bemutatója, Novák Eszter rendezésében a Csongor és Tünde (Üdlak) volt. Székely a tanítványaival – Novák Eszterrel és Hargitai Ivánnal – és Ács János főrendezővel kívánt megalapozni egy „másfajta művészszínházi profilt”, amely 3 évnyi működés után nem váltotta be a hozzá fűzött pénzügyi reményeket, így a fenntartó egy népszínházi irányú pályázatot részesített előnyben. Ez idő alatt háromszor is halasztottak bemutatót, illetve olyan színészek hagyták ott a társulatot, mint Papp Zoltán vagy Udvaros Dorottya. A lemondatott igazgató szerint az Új Színház évadról évadra több saját előadást tartott, amivel együtt nőtt a nézőszám és a látogatottság is. Kritikusok több kategóriában is díjazták előadásaikat (199–1995-ben: Csongor és Tünde, Patika, Don Juan, 1995–96-ban: Vérnász, Ivanov, 1996–97-ben: Figaro házassága). Pályázatában emelte volna az évenkénti bemutatók számát, rövidebb próbaperiódust ígért, sokrétűbb repertoárt, "élő színházat" (ami összecseng a „székelyi hagyomány folytatását ígérő”, Márta István által bedobott „nyitott színház” szlogennel), magasabb produkciós keretösszeget és ötmillió forinttal alacsonyabb bevételi tervet tartott szükségesnek. Kifejtette, hogy három év éppen csak az alapozásra volt elegendő.

Az 1998-ban kiírt igazgatói pályázaton Márta István koncepciója volt a befutó. Főrendezői pozícióban Ács János maradt. 1999-ben megalapították Paulay Ede-díjat, melynek odaítéléséről a teátrum társulatának tagjai titkos szavazása alapján döntenek. Első alkalommal Holl István színművészt díjazták. Ugyanebben az évben felkérésre Jakobi László vállalta fel a színház marketingtevékenységét. Több külsős produkció, vendégelőadás és a Kelemen László Színkör is helyet kapott tereiben, de a társulat színészei is gyakran jártak vidékre.

13 évnyi igazgatás után 2011-ben a városvezetés megvonta Márta István támogatását, és 2012. február 1-jével Dörner Györgyöt bízta meg az intézmény vezetésével. Dörner szerette volna a színház nevét Hátország Színházra megváltoztatni, ehhez azonban a fenntartó nem járult hozzá. 2012 szeptemberétől – bár a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportja is ellenezte ezt – mégis egybe, Újszínházként írják a teátrum nevét. 2014 óta minden évben megrendezik a Keresztény Színházi Fesztivált, melyen hazai és határon túli előadásokat mutatnak be a nagyközönségnek.

2016-ban a színház igazgatására 12 pályázat érkezett, szakmai bizottsági meghallgatások után a közgyűlés döntése értelmében újabb 5 évre Dörner György maradt az igazgató. 2016-ban az 1956-os események kerek évfordulójára kiírt drámaíró pályázat győztese Lajta Erika a Milady ’56 című darabja volt. Még ebben az évadban bemutatták Szerb Antal tollából az Ex című zenés színművet, Móricz Zsigmond Sári bíróját, a stúdiószínpadon pedig Gyökössy Zsolt A második teríték, illetve 2019-ben Kocsis István Megszámláltatott fák című darabját.

2021-ben Dörner György és Pozsgai Zsolt pályázott a következő öt éves ciklusra. 2022-2027 között továbbra is Dörner György vezeti a színházat.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Denis Barthel / Wikimedia Commons

 

 

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »