A Budavári Palota Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota.

A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi vagy Budin Sarayi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek.

A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.

A palota az 1880-as években az átépítése előtt, forrás: Edgar Schmidt / Wikimedia Commons

A palota az 1930-as években, forrás: Wikimedia Commons

A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is

A budai oldalon, Budapest I. kerületében, a Várhegyen található. A Szent György térrel és a történelmi lakónegyeddel együtt a Budai Várnegyedet vagy Budai várat, köznyelvben röviden „a Várat” alkotja.

A palota területe számtalan budapesti rendezvény kiváló helyszíne, többek között az igen népszerű Mesterségek ünnepe és Borfesztivál otthona. Évente turisták százezrei tekintik meg az épületet. A palota alapos felújításra, műemléki rekonstrukcióra szorul. (A krisztinavárosi szárny a gyorslift körül el van kerítve omlásveszély miatt.) A helyreállításra többek között azért is szükség van, mert az 1960-as évek felújítása számtalan előnytelen megoldást is hozott, amit most lenne lehetőség korrigálni. Bár konkrét tervek egyelőre nem láttak napvilágot, a szándék szerint visszatérnének a Hauszmann Alajos tervezte homlokzati kialakításhoz, legalábbis részben. Visszaállítanák az elbontott Habsburg-lépcsőt, többek között kicserélnék a palotától teljesen idegen ablakokat, illetve pótolnák a hiányzó homlokzati díszeket. A belső terek helyreállítása nincs napirenden.

Budavári Palota, forrás: V Mariann / Wikimedia Commons

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011. január 14-én úgy nyilatkozott, hogy az Új Széchenyi Terv által finanszírozva felújítják az egész Budai Várnegyedet és a Budavári Palotából elköltöztetik az Országos Széchényi Könyvtárat. Sem a munkálatok kezdési időpontját, sem a befejeződésüket nem árulta el, kivéve a Várkert Bazárt, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy felújítása 2014-ben készült el.

2004-ben kormányhatározott rendelkezett arról, hogy a Csikós udvar alatt mélygarázs épült PPP konstrukcióban. 2008-ban egy közel hat méter hosszú, négy és fél méter magas szakaszon megbontották az un. Kortina-falat, amelyet még Luxemburgi Zsigmond magyar király építette a 15. század elején. A beruházást 2010 után fejezték be és összekötötték az új Lovardával.

A 2010-ben megalakult kormány hosszú távú terve szerint a Budavári Palotának a kulturális helyett - a Horthy-korszakhoz hasonlóan - ismét kormányzati funkciót szándékozik adni. A koncepció első lépéseként még 2003-ban költözött be Szent György tér nyugati oldalán álló Sándor-palotába a Köztársasági Elnöki Hivatal. A mellette álló Karmelita kolostorba pedig szintén egy nagyszabású felújítást követően, 2019-ben rendezkedett be a Miniszterelnökség. (Előtte itt a Várszínház működött.) A Szentháromság térre a Pénzügyminisztérium költözött vissza. Az ott feltárt szerkezetek a vártnál nagyobb mérvű csereigénye több bontást igényelt és elkezdték a a középrizalit szerkezetének építését. Hosszan elhúzó munkálatokat követően a Hunyadi János út felső torkolatánál 2020-ra visszaépült a Lónyay-Hatvany-villa.

A gazos, lezárt, kihasználatlan romkert 2016-ban kezdte az újjáéledés jeleit mutatni: az év májusában tették le a Nemzeti Hauszmann Program keretében, eredeti külsővel újjáépítendő lovarda alapkövét. A munkálatok igazán csak 2017-re indultak be. 2019-re elkészült az 1950-ben lebontott Budavári lovarda, az 1971-ben lebontott Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső. 2020-ban megkezdődött a Hunyadi udvart a Csikós udvarral összekötő akadálymentes rámpamű építése, mely a kortinafal tetején található felvonóig tart, áthaladván az Ybl ciszterna helye fölött. Lebontották az palota E és F szárnya közti nyaktagot, hogy az eredeti geometriájú szerkezettel ismét helyt kaphasson a Szent István és Cercle terem. Felújítják az Ybl támfalat.

2019-ben született tervek a Szent György tér körüli épületek műemléki rekonstrukciójára:

• Újraépül az 1968-ban felrobbantott József főhercegi palota, istállója és neoreneszánsz kertje.
• Az egykori Honvéd Főparancsokság épülete eredeti magasságban. Látogatóközpont és kiállítótér kap majd benne helyet.
• A Dísz térre visszaépül a Budapest ostroma előtt a Külügyminisztériumnak otthont adó hajdani Vöröskereszt Székház, ami modern irodaházként funkcionál majd. (Ennek előfutáraként kitakarították a korábban szuvenír vásárnak helyet adó Vöröskereszt székház telkét és megmaradt pincerendszerét, ahol érdekes emléktöredékeket találtak.

2021. február és december 14. között felújításra került a Habsburg-kapu és a Halászó gyerekek terasza

Forrás:

hu.wikipedia.org

Felső kép: A palota 2008-ban, Balla Béla / Wikimedia Commons