Település:
Budapest, 11. kerület

Létrehozva:
2022-07-06 14:17:45


Feneketlen-tó


A 18. század előtt a Feneketlen-tó helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen terület állt.

A Feneketlen-tó Budapest XI. kerületében található, Újbuda belvárosában, Szentimrevárosban. A Villányi út és a Kosztolányi Dezső tér között elhelyezkedő mesterséges állóvíz felülnézetből elnyújtott, szabálytalan papucs ("vese-medence") formájú. Területe 1,1 ha, kerülete mintegy 500, mélysége 4-5 méter.

A 18. század előtt a Feneketlen-tó helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen terület állt. A közelben kanyargó Duna az idők során agyagot hordott a területre, épp ezért a 18. század második felében, a folyó szabályozását követően és az építőanyagigény miatt téglagyárat hoztak létre a mai Kosztolányi Dezső térnél, az agyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. Maga a tó leírások szerint 1877-ben keletkezett, amikor az egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak – bár azt már az 1873-as Buda nagyméretű kataszteri térképsorozata is feltüntette már. A tó medencéjében az oligocén kori kiscelli agyag pirittartalma tömény keserűvizet képez. A Feneketlen-tóban mély tavakra jellemző termikus ugróréteg alakul ki, ebben az erős kénhidrogén-tartalmú vízben az élet egy ideig nem volt képes kialakulni. A tó utánpótlása a kiscelli agyagon összegyűlt talajvízből származik. 1889-ben bezáratták a téglagyárat, a talajvíz pedig szép lassan feltöltötte az agyaggödröt és környékét olyannyira, a keletkezett tó az Villányi utat is megszakította. Egy darabig Háromházi-tónak is hívták, — mert mellette már háromemeletes ház is épült, — később már csak arról volt nevezetes, hogy — zord eredetét igazolandó —, még az „öreg háború” előtt nyaranként megszedte a maga gyermek-áldozatait. Nevezték többek között Átlós-úti, Horthy Miklós ­úti- és Téglaházi-tónak is.

 

A Feneketlen-tó 1960-ban, forrás: FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára / Wikimedia Commons

 

 

A Feneketlen-tó 1960-ban, háttérben a Szent Imre templom, forrás: FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára / Wikimedia Commons

 

A 20. század elején is elhagyatottan állt, semmilyen funkciója nem volt. A környék beépítése főként azután kezdődött meg, hogy a ciszterci szerzetesek 1912-ben Budán is megtelepedtek. 1914-ig a rend és a főváros között megszületett egy városrendezési megállapodás, ám az így megszerzett nagy értékű villatelkek nagyobbszabású megoldás keresztülvitelét azonban az első világháború megakasztotta és csupán 1922-ben került elő újra, de csak 1927-től láthattak neki a kivitelezésnek. A szerzetesek számára Wälder Gyula építész tervezett egy templomból, rendházból, gimnáziumból és internátusból álló épületegyüttest a part közelébe. Ezek közül a Szent Imre-templom és -gimnázium áll a tó északi oldalán húzódó Villányi út túloldalán. Eddigre a Gellérthegy oldalában történt építkezéseknél kiásott földdel a tó Fadrusz utca fele eső részét feltöltötték és ahol a BLKE (Budapesti Lawn Tennis és Korcsolyázó Egylet) sportegyesület 21 teniszpályája és egy tóparti kertészet létesült. 1937-ben a templom építésével kapcsolatban egy park kialakítását tervezték a tavat körülvevő 3000 négyszögölnyi területen, mintegy budai Városligetet létrehozva. Bár az ezzel kapcsolatos munkálatokat még elkezdték, ám terveiket egy újabb, a második világháború ismét megakasztotta, ezúttal véglegesen.

 

A Feneketlen-tó, forrás: Civertan / Wikimedia Commons

 

Az 1940-es évekre a tó partját nád és sás nőtte be, vizét jellegzetes, a dolomit hegyeink lábánál találtató magnézium-szulfátosként jellemezték, az eutróf vizek közé sorolták.

Környékét végül 1958 és 1960 között parkosították Mőcsényi Mihály tervei szerint, aki a kivitelezési munkákat is irányította. A park nagy részben társadalmi munkában épült. A ciszterci rendház már megrendelt köveivel és vasbeton tömbökkel töltötték fel a Kosztolányi Dezső tér járdája mellett a tavat, hogy stabilizálják a partfalat és hogy útnak, rézsűknek elég széles partsávot nyerjenek. A korábban szeméttelepként használt partoldalon épült fel a szabadtéri színpad, ami tervezői Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István voltak és Reischl Antal terve alapján a Park Vendéglő, majd nemsokkal később a Sport Szálló (tervezője: Brjeska Ist­ván, 1983-ban ez egészült ki a Hotel Flamencoval). Avatásakor a tó melletti falba felszabadulási kőtáblát csavaroztak a tervezőnek, kivitelezés-irányítónak a nevével. Az 1980-as évekre a park számos műalkotással bővült: fekvő fiúalak, néhány lépéssel távo­labb egy kis kőmackó, majd Kosztolányi Dezső merengő alakja a Nyugat című folyóirat egyik véletlenül ottfelejtett fémpéldánya fölött, a teniszpályák bejárata mellett Somo­gyi József Bartók Béla-szobra és Illyés Gyula Antifasiszta emlékműve is helyet kapott.

 

 

A tónál megtelepedett szürke gém, forrás: Tao Kai / Wikimedia Commons

 

A később újra gazdag állat- és növényvilággal rendelkező tó vízminősége az 1980-as években indult romlásnak, anaerob folyamatok indultak el a zárt tószerkezet miatt, ami vize mély de egyben kis vízfelületű, de hozzájárult a megelőző környezetvédelmi intézkedések hiányára is. A tó állapotának meghatározása céljából 1982-ben elkészítették a tó mélységvonalas helyszínrajzát is. Ekkor a legnagyobb mélység a tó hossztengelyének Bocskai úti negyedében 5,4 méter volt, ami a Villányi út irányában egyenletesen csökkent, itt nagyobb iszapfelhalmozódást észleltek. A meder morfológiai alakja az agyagkitermelésnek megfelelően maradt vissza. A BME Vízgazdálkodási Intézete végezte a vízminőség-romlás okának vizsgálatát és ezek alapján javaslatot készített. A Feneketlen tavat a Csepel Autógyár 2.sz. Gyárának Horgász Egyesülete kezelte, és horgászvízként hasznosította (rendszeresen telepitett halakat). Vízforgató berendezést és szökőkutat építettek be, amely a feneketlen-tavi horgászegyesület szorgalmazására készült el. A 2000-es évekre már a Sas-hegy déli oldalán, a Sasad városrészben fekvő vízgyűjtő területről, felszíni csapadékvízből táplálkozik.

2010 óta tiltott a horgászás. A tó és a körülötte elterülő park máig népszerű pihenőhely.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Takkk / Wikimedia Commons

 

 

 

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »