Település:
Budapest, 14. kerület

Létrehozva:
2022-07-06 13:27:30


Fővárosi Állat- és Növénykert


1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig az ország egyetlen ilyen intézménye volt.

A Fővárosi Állat- és Növénykert (népszerű nevén az Állatkert) Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található az Állatkerti körút 6–12. szám alatt, területe, ami 1986 óta természetvédelmi terület, 18,4 hektár.

1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1–1,1 millió látogatója van. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.

Története során több nevet is viselt: Pesti Állatkert (1866–1873); Budapesti Állatkert (1873–1907); Székesfővárosi Állatkert (1907–1912); Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912–1948); Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948–2001).

 

Fekvése

 

Az Állatkert bejárata 1900 körül, forrás: FORTEPAN / Wikimedia Commons

 

A Városliget északi végében van. Északnyugatról a Nyugati pályaudvart a Rákosrendezővel, illetve a városligeti vasúti leágazással összekötő vasúti pálya, északkeletről a Hungária körút, délkeletről az Állatkerti körút, délnyugatról pedig a Dózsa György út határolja. Közvetlen közelében van a Fővárosi Nagycirkusz, a Gundel étterem, a Bagolyvár étterem, a Szépművészeti Múzeum, valamint a Széchenyi Gyógyfürdő.

A jelenlegi területet határoló utak közül az alapításkor csak az 1842-ben épített vasút volt meg, az összes többit már az állatkert alapítása után, nagyrészt a kert területének rovására alakították ki. Az állatkertből hasítottak ki területet a megszűnt Vidám Park egy részéhez, és egykor a Fővárosi Nagycirkusz, valamint a két szomszédos étterem területe is hozzá tartozott. A Széchenyi gyógyfürdő helyét eredetileg a kert későbbi bővítéséhez foglalták le. A területcsonkítások következtében az eredeti, mintegy 18 hektáros területből 1912-re már csak 11 hektár maradt. Az 1950-es években további területvesztést okozott a Dózsa György út szélesítése, mivel a Dózsa György úti kerítést végig három méterrel beljebb hozták. A 2010-es években viszont visszakapta területeit, így ismét 18 hektáron működhet.

Területén eredetileg ártéri ligeterdő, bokorfüzes, illetve láprét lehetett; a táj arculatát a Duna és mellékvizei formálták. Erre utal az is, hogy a ligeterdei növénytárulásokra jellemző lágyszárú fajok, például a hóvirág, a gyöngyvirág és a ligeti csillagvirág ma is kiválóan érzik magukat a kertben.

Az elsősorban legelőnek használt terület az Árpád-korban előbb a Becsi család birtokának része volt, majd a tatárjárás után a Margit-szigeti domonkos apácák tulajdonába került. Végül – hosszas pereskedés után – Pest város lett a terület birtokosa. Ekkorra a vidék elmocsarasodott, egy részét futóhomok fedte.

A ma jellemző ligetes jelleg kialakítása 1755-ben kezdődött el fűzfák szervezett ültetésével. 1785-ben akácfák telepítésével igyekeztek megkötni a futóhomokot, majd az 1790-es évek derekán eperfákat is ültettek, a Valero Selyemgyár ellátásához. A fásítást 1799-től Witsch Rudolf, majd 1818-tól Nebbien Henrik irányította.

Az 1840-es években faiskola működött a területen, és egészen az Állatkert létesítéséig fennmaradt.

 

 

Építéstörténet

Az Állatkert eredeti, az 1866-os megnyitásra készült épületeit Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezték. Az akkor emelt épületek többségét az 1900-as évek elején lebontották. Egyedül a Bagolyvár maradt fenn mind a mai napig, bár időközben a kert egy másik pontjára helyezték át. Az első zsiráfház 1868-ban készült el Lóhr Antal tervei szerint, 1876-ban pedig oroszlánházat építettek Hauszmann Alajos tervei alapján. Ezeket az épületeket azonban szintén lebontották a 20. század elején.

A műemlék épületek többsége az 1909–1912 közötti átépítéskor épült. Közülük a Főkaput és az Elefántházat Neuschloss Kornél műépítész tervezte. Mivel Neuschloss egyben az átépítés műszaki munkálatainak irányítója is volt, a két épület megtervezését díjmentesen, honorárium nélkül vállalta. Az épületek többségének megtervezésével azonban Neuschloss javaslatára Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt bízták meg. A két fiatal építész nem sokkal korábban fejezte be építészeti tanulmányait, a megbízatás előtt közvetlenül pedig a kalotaszegi népi építészetet dokumentálták. Nem véletlen tehát, hogy az általuk tervezett épületek jelentős része a „fatornyos” építészet formavilágát eleveníti fel. Kós és Zrumeczky állatkerti épületeinek többsége ma is áll, némelyikük (struccház, bivalyház, második zsiráfház) a második világháborúban elpusztult, az eredetileg zebraistállónak épült állatházat pedig, amelyet 1932-től kezdve kenguruházként használtak, az 1980-as évek végén átépítették, teljesen új épületet alakítva ki.

Ugyancsak az átépítéskor emelték a műsziklákat, illetve a Pálmaházat is, ezeket azonban nem Kós és Zrumeczky tervezték. A Pálmaház Végh Gyula székesfővárosi mérnök munkáját dicséri, jóllehet a tervek elkészítésében részt vett Räde Károly és Ilsemann Keresztély is. Ugyancsak Végh készítette el a Pálmaház alagsorában kialakított Akvárium terveit, Lendl Adolf iránymutatása alapján. A Kis- és a Nagyszikla vasbeton vázát is Végh Gyula tervezte, a sziklafelszínt Benke Gyula szobrászművész mintázta meg.

 

Pálmaház, forrás: Mathae / Wikimedia Commons

 

Az állatkert egészét érintő nagy átépítés után évtizedekig csak kisebb építkezések történtek. Ezek egyike volt 1934-ben a tóparti sétány kiépítése, vagy a Majomház északi, üvegtetejű szárnyának kialakítása 1936-ban. A második világháború után a romos épületek helyreállítása jelentett építési feladatot. Az első új épület az 1952-ben átadott új Madártelelő volt. A háborúban elpusztult bivalyház helyén hevenyészett „szarvasmarha ház” épült, ám az 1960-as években már komolyabb állatházak (Bölényház, Zsiráfház, Teveház) épültek a háborúban elpusztult régi épületek pótlására. Ezek nagy részét Kéri Gyula és Bodnár Ferenc tervezték.

 

Elefántház, forrás: Mathae / Wikimedia Commons

 

Bölényház, forrás: Ivanhoe / Wikimedia Commons

 

Az 1980-as években számos felújítás mellett új szárnyépületekkel bővítették ki a Bagolyvárat, önálló házat kaptak az emberszabású majmok, 1991-re pedig elkészült a Beöthy Mária tervezte új Kenguruház is, emeletén az éjszakai állatokat bemutató noktuáriummal. A régi állatházak felújítása mellett a közelmúltban több új épületet is kialakítottak az állatkertben. Ezek közé tartozik a Bonsai Pavilon, a Dél-Amerika Ház, a Dombház, a „Sarkvidéki Panoráma” elnevezésű új kifutórendszer, illetve az 1912-es tervek és régi fotók alapján újra felépített Krokodilház is. Ez utóbbi állatház új terveit Czégány Sándor készítette.

 

Sarkvidéki panoráma, forrás: Ivanhoe / Wikimedia Commons

 

2008-ban átadásra került a Szavannakifutó, otthont adva Afrika állatainak. A terveket az Anthony Gall által vezetett építésziroda készítette, kivitelező a Strabag volt. Ebben az évben a Nagy-szikla oldalában újra megnyitotta kapuit a Tejcsarnok, amely a második világháborúban megsemmisült. 2010-ben a közönség birtokba vehette az Ausztrál házat, és egy korábbi majomházból kialakított Madagaszkár-házat. A második világháborúban megsemmisült Bivalyház és Zsiráfház, melyeket annak idején Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezett, az eredeti tervek alapján épült újjá.

 

Vobara, forrás: László Melinda / Wikimedia Commons

 

Kaffer szarvasvarjú, forrás: Mathae / Wikimedia Commons

 

Berber makákó, forrás: Ivanhoe / Wikimedia Commons

 

Társas prérikutya, forrás: Mathae / Wikimedia Commons

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Martin Belam / Wikimedia Commons

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »