Település:
Budapest, 9. kerület

Létrehozva:
2022-07-06 15:12:15


Nemzeti Színház


A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található. A teátrum 2000. augusztus elsején, a Nemzeti Színház Rt. megalapításával jött létre és 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Alapító okiratában rögzítette: „A részvénytársaság a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit.”

Magyarországon először Nemzeti Színház 1837-ben, a mai Rákóczi (akkor Kerepesi) úton (1837–1908) nyitotta meg kapuit, de akkor még Pesti Magyar Színház néven kezdte meg működését 1840-ig, amikor is Pest vármegyétől az állam tulajdonába került és felvette 163 éven át viselt nevét. Ez a társulat később ideiglenesnek szánt épületekben folytatta tevékenységét: előbb a Blaha Lujza téren (1908–1964), majd kisebb kitérő után a Hevesi Sándor téri épületben (1966-tól), ahol 2000. szeptember 1-jétől – egy módosító okirattal – újra Pesti Magyar Színház néven működik, továbbra is állami fenntartásban, elkülönülve a Duna partján új társulattal és szervezeti formában megalakult, nevét viselő és helyét átvevő intézménytől.

 

A Nemzeti Színház első épülete, forrás: Wikimedia Commons

 

Budapesten az első önállóan Nemzeti Színháznak létrehozott intézmény, ami épülete eleve erre a célra, nem ideiglenesen épült. 2000. augusztus 1-jén az állam alapította, zártkörű részvénytársaságként működik és közvetlenül a kultuszkormányzat irányítása alá tartozik. Bár nem jogutódja az 1840-ben megalakult Nemzeti Színháznak – amit egy hónappal ennek az intézménynek az alapítása után Pesti Magyar Színházra neveztek át a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai szerint –, de a magyar Országgyűlés 1836. évi 41. számú törvény-cikkelyében elrendelt magyar Játékszín hagyományait folytatva művészi feladata, hogy az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. Az épület apportált állami tulajdonú telken áll. Az építkezés 2000 szeptemberétől nem egészen 16 hónapig tartott. Az építését Schwajda György irányította – kezdetben kormánybiztosként, később a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatójaként. A tervező építész Siklós Mária volt. A színházavató előadás Madách Imre: Az ember tragédiája volt, amit Szikora János rendezett.

A 2002. március 15-én megnyílt Nemzeti Színház első igazgatója Schwajda György volt. Nevéhez köthető „A Nemzet Színésze" kitüntetés megalapítása. Ugyan még ő szerződtette a társulat javát, de mandátuma májusban lejárt. Ekkor Görgey Gábor miniszter Bosnyák Miklóst az év decemberéig ügyvezető igazgatónak, Huszti Pétert pedig öt évre a színház élére nevezte ki, de utóbbi nagy közéleti felzúdulást váltott ki, mivel nem pályázati úton nyerte el a pozíciót. Görgey végül kiírt egy pályázatot. Mivel Huszti Péter júniusban lemondott, december 31-ig az ügyvezető vette át az elnök-vezérigazgatói posztot. 2003. január 1-jétől Jordán Tamás lett a bíráló bizottság szavazatai alapján a főigazgató. Érdemei: az úgynevezett „megyejárás”, amikor is vidékről hozták busszal a közönséget, és az évad minden hónapjában bemutatkozott a színházban egy-egy megye. Az így létrejött – alkotók, illetve repertoár tekintetében – „nyitott ház” program 2005-ig tartott. Periódusa alatt harminc bemutatót tartottak, a társulat 25 főről 47-re duzzadt.

2008–2012 között Alföldi Róbert volt az igazgató. Személyisége megosztotta a szakmát és a közönséget is. Az addig elvárt – és elődje által is gyakorolni próbált – népnevelő, nemzeti népszínház teljes ellentétét vallotta és valósította meg. Mandátuma lejártával, 2013-tól Vidnyánszky Attila igazgatja a színházat. Szervezésében 2014 óta rendezik meg a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót (Madách International Theatre Meeting, röviden: MITEM).

A Nagykörút Boráros téri, vagyis déli végétől a Rákóczi híd felé egy HÉV-megállónyira, a Duna és a Soroksári út közötti területen található színház rekord idő – alig 15 hónap – alatt készült el. Az épület nettó alapterülete a szabadtéri színpaddal együtt több mint 2 ha (20 ezer négyzetméter). A színház – a Dunára párhuzamos oldalnézetből – funkcionálisan három részre tagozódik. A központi rész a majdnem kör alaprajzú nézőteret és a stúdiószínpadot foglalja magába, ezt veszi körül elölről a közönségforgalmi tér, valamint a nagy színpadot „U” alakban szegélyező üzemi szárny, a pincével és a földszinttel együtt nyolc emeletnyi magasságban.

 

 

A Nemzeti Színház épülete, forrás: Wikimedia Commons

                                                                           

Az épületben 4 színpadon tarthatnak előadást. A nagyszínpad 3 emeletes nézőtere 619, a Gobbi Hilda Színpadé (2007. május 11. óta, előtte stúdiószínpad) 160-200 fő befogadására alkalmas, a Kaszás Attila terembe (2008. március 16-ától, előtte: háziszínpad) 80-100 néző ülhet be. A negyedik emeleten eredetileg jelmezmúzeumnak tervezett Bajor Gizi Szalon pódiumszínpad (2014. november 21-én nyílt meg) a színház legkisebb játszóhelye lett. A színház speciális akusztikai hangolását Arkagyíj Popov végezte. A főszínpad különlegessége, hogy 72 db - 12 sorba és 6 oszlopba rendezett - 1x2 m-es pódiumból áll, melyek +2,4 m (hátsó 6 sor) / +1,2 m (első 6 sor) és -2,4 m közöttmozgathatóak, fedlapjai előrefelé 5 fokbanbillenthetőek. Igény esetén a hetvenkét süllyedővel, a hátsószínpadról előrehozható gyűrűs forgó besüllyesztésével, 8m átmérőjű tárcsával és 11 m külső átmérőjű gyűrűvel rendelkező forgószínpad alakítható ki. A negyedik emeleten hangfelvételek készítésére is alkalmas hangstúdió is található. A színház Duna felőli oldalán helyezkedik el az úgynevezett szabadtéri színpad, melynek nézőtere a színházat körbevevő park szabadtéri – fedett – lépcsőről közelíthető meg.

A tervezők – ahol lehet – természetes anyagokat használtak: mészkő, gránit, fa, gyapjú és üveg. A szőnyegek és a páholyok drapériái egyedi tervezésűek. A beltérben található 14, talapzaton álló, fehérmárvány szoborportré a lebontott Blaha Lujza téri színház lépcsőfordulóiban állt, majd a Bajor Gizi Színészmúzeumból kerültek „vissza” a Nemzeti Színház épületébe.

Külső megjelenésében a létesítmény egy hajó képzetét kelti, amely a Dunán ringatózik. Az építmény egészét körülölelő kertben egy szoborpark is helyet kapott, ahol a közelmúlt legendás színészeinek egy-egy emlékezetes szerepükben megörökített, bronzba öntött életnagyságú szobra látható. A park kapuszobrát Melocco Miklós szobrászművész tervezte Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakjával, míg a további, Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Timár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos, Soós Imre, Bessenyei Ferenc és Schwajda György alkotások Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor, Párkányi Raab Péter és Varga Imre szobrászművészek munkái.

A főbejárat előtti „hajóorrnál” látható a mesterségesen kialakított vízfelületbe fektetve a jelképes Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának timpanonos sziluettje, a „léleklángokat” formázó fáklyákkal. Az épület oldalhomlokzatain megjelenő szobrok Schrammel Imre tervei alapján készültek. A főbejárati homlokzaton kilenc múzsa és tizennégy relief található. A domborművek Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt, és Dajka Margitot ábrázolják.

A Duna-parti parktér építményei a nyírt sövényből kialakított labirintus és egy „zikkurat”, amely belsejének hét terme a Kékszakállú herceg várát idézi fel. Ezeket és a szabadtéri színpadot egy „platán allee” (fasor) köti össze.

A Nemzeti Színház mellett található a 2005-ben átadott Művészetek Palotája.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Thaler Tamás / Wikimedia Commons

 

 

 

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »