Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti fejpályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett a VI. kerületben. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.

A mai épület helyén eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.

Pesti indóház 1846-ban, forrás: Wikimedia Commons

Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal 1978-ig megmaradt. A MÁV Üzletvezetőség működött benne.

Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A közhiedelemmel ellentétben azonban maga a híres építőmérnök, Eiffel nem tekinthető a pályaudvar tervezőjének. Pusztán a francia mérnök tervezőirodájában dolgozó Seyrig Theofil volt az, aki a pályaudvar csarnokáthidaló vasszerkezetét tervezte. Később valószínűleg a magyar nemzeti büszkeség volt az, amely az Eiffel-iroda munkatársának, Theofil-nak mérnöki művét az iroda világhírű vezetőjére terjesztette ki, mint alkotóra. A társtervező Bernárdt Viktor volt, amiért Ferenc József-rend kitüntetést is kapott. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet – összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.

Az első villamosok a Nyugati pályaudvar előtt, forrás: Wikimedia Commons

A metróépítéshez kapcsolódóan 1977–1979 között zajlott jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. Többek között újjáépült a csarnok - elhanyagoltság esetén beázásra hajlamos - tetőszerkezete. 1981-ben érte el az M3-as metróvonal a Nyugati teret (akkoriban Marx tér), ami alá aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci úti áruforgalmi raktárak helyén épült WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. A pályaudvar felújítása teljesen csak 1988-ra fejeződött be. A metró építésével egy időben került perontető az 1-6 és 11-12-es számú vágányok peronjai fölé. A 11 és a 12-es vágányok közötti kivételével a többit 1999-ben a WestEnd építése miatt lebontották. Az új parkolóház és tetőkert pedig befedte a korábbi tetők vágányait. Az 1-6 vágányok végénél ekkor épült meg az úgynevezett "hidegváró" csarnoka. 1998-ban újult meg a Nagykörút felüli homlokzat.

A Nyugati tér 2003-ban, forrás: Thaler Tamas / Wikimedia Commons

2005 körül tervek születtek a Kormányzati Negyed megépítésére, amely a Nyugati pályaudvar felszámolásával járt volna. A tervek szerint a pályaudvar szerepét Rákosrendező vette volna át, ahová a meghosszabbított M1-es metróvonal járt volna ki. A pályaudvar csarnoka műemlékként megmaradt volna más funkcióval, míg az állomási és kocsitároló vágányok területét beépítették volna a kormányzati negyed, illetve magán ingatlanbefektetők épületeivel. A tervek fő célja a belvárosi vasúti terület hasznosítása lett volna, közlekedésszervezési szempontból átgondolatlan és költséges elemeket tartalmazott. A projekt viszonylag hamar megbukott a gazdasági válság miatti állami költségcsökkentések miatt, azonban egyes vasúti területeken bontások történtek a tervezett ingatlanfejlesztések érdekében: körülbelül 2005-ben bontották el a Lehel tér felőli raktárakat azok iparvágányaival, helyükön fizető parkoló létesült. 2006-ban – már közvetlenül a Kormányzati Negyed építése miatt – bontották le Podmaniczky utcai oldalon a dízelszínt továbbá a 17. vágány melletti (egykori 18.–22.) vágányokat és épületeket. Azóta ez a romos terület parlagon hever, a pályaudvar kapacitása ugyanakkor csökkent.

A 2000-es évek óta azonban felértékelődött az elővárosi vasúti közlekedés szerepe, amelynek kulcsfontosságú tényezője a belvárosi, jó kapcsolatokkal rendelkező Nyugati pályaudvar. Így a felszámolása helyett a megtartása, fejlesztése várható, bár a tervek megvalósítása folyamatos csúszást szenved. A pályaudvar műszakilag elavult, egyaránt szükséges a csarnok műemléki felújítása, valamint a vágányhálózat és a biztosítóberendezés átépítése, a vágányelrendezés módosítása a kapacitásnövelés érdekében.

A Nyugati pályaudvar homlokzata, forrás: Varius / Wikimedia Commons

2020-ban az épületegyüttes felújításáról született döntés. Ennek első eleme a tetőszerkezet lett.

A pályaudvar részleges felújítása az Európai Uniós forrásokból 2020. május 8-án kezdődött és a közlekedést komolyabb mértékben korlátozó része 2021. augusztus végén fejeződött be. A munka nagyjából hét hónapig tartott. A műemléki rekonstrukció során megszépült az 1990-ben megnyílt McDonald’s étterem és a vágánycsarnok teteje a csatlakozó üvegszerkezetekkel, a homlokzati hat kisebb toronytető, valamint részben átépült a csapadékvíz-elvezető rendszer és megújult az üveg függönyfal a csarnok mindkét végén. A felújítás alatt forgalomból kizárásra került a 10-13-as számú vágány csarnokon belüli szakasza. A külső vágányokhoz költözött a jegypénztár és a vonatok is innen érkeztek és indultak. A munkák teljes befejezését és a díszes pénztárcsarnok felújításának elkészülését 2022 nyarára ígérik. A munkákat a Magyar Építő Zrt. végzi, akik a Puskás Aréna illetve Liget Budapest projektekben is dolgoztak.

Forrás:    

wikipedia

Felső kép: Herbert Ortner / Wikimedia Commons