A Városliget Budapest második legnagyobb közparkja.

A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben. Időrendben a világ egyik első közparkja. Területe definíciótól függően 100–120 hektár (1–1,2 km²). Ebből mintegy 81 hektár a tulajdonképpeni park, és abban kb. 6500 fa áll. További 19 hektárját a Fővárosi Állat- és Növénykert, illetve a múzeumok és egyéb épületek teszik ki. Beceneve Liget, régebben viccesen Lizsé.

A főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma, amiben, vagy amelynek határain számos nevezetesség, látványosság található. Városrész minőségében hivatalosan néhány lakó-, illetve irodaházat is hozzászámolnak a peremén.

A park megújítását és funkcióbővítését 2013-ban iktatta törvénybe az Országgyűlés, és ezzel Liget Budapest néven megkezdődött a Városliget funkciójának jelentős módosítása. A projekt keretén belül a park minden tekintetben megújul 2019-ig. A beruházó Városliget Zrt. és Nagy Béla városépítész szakértő szerint is az új épületek vitalitást és életet fognak hozni az elhanyagolt parkba. Emellett nő a zöldfelület, nő a biológiai aktivitás, amit a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Városligeti Építési Szabályzat több pontban is rögzít. A projekt gazdasági realitását a KPMG által készített gazdasági tanulmány is alátámasztja, mely szerint 15 éven belül megtérülhet a 200 milliárd forintos beruházás. A projektben eddig egyedülálló módon 8 tervpályázatot folytattak le az új épületekre és a parkra, melyeket a tervezés során tovább egyeztetnek néhány civil szervezettel is. Bardóczi Sándor tájépítész számítása szerint, a tervezett építkezés a park hatalmas fái közül, 572-763 egyed pusztulását jelenti. A projekt megvalósítása során több mint ezer új ültetésű fával, 2 kilométeres futókörrel (mely helyett 2018 végéig egy 200 méteres kör készült el) nagyobb játszóterekkel, kiterjesztett Csónakázó-tóval, egy rózsakerttel, és sok más egyéb szórakoztató létesítménnyel is gazdagodik majd tájképi kert formában a Városliget. Az Ipsos Közvéleménykutató Zrt. 2016. januári felmérése szerint a Városliget használóinak kétharmada támogatja a Liget Budapest projekt célkitűzéseit, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe olyan módon, hogy közben a park zöldfelületét is fejlesszék, és annak nagyságát is növeljék.

A Városliget átépítésének terve a közvélemény, és a szakmai szervezetek egy részében azonban tiltakozást váltott ki. Sokan felháborítónak tartják a félrevezető információkat, csúsztatásokat: A Liget Budapest projekt szerint nő a zöldfelület, ami valóban igaz, de egyrészt a zöldfelületbe a Városligeti-tó vízzel borított betonfelülete is beszámításra kerül, másrészt a kivágandó fák helyére kerülő építmények tetejére kerülő néhány centiméteres fűréteg is. Nem véletlen, hogy egy újabb, 2016. június végén elvégzett közvéleménykutatás eredménye szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége elutasítja a Városliget tervezett módon történő átalakítását. A Liget Budapest projekttel párhuzamosan egy független szakértői csoport alternatív masterplan-t és koncepciót dolgozott ki LIGET BUDAPEST+ néven.

A Liget Budapest projektben 2018-ra elkészült a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának teljes rekonstrukciója, mely az épület történetében a legnagyobb felújításnak számít.  A megújult a Román csarnok mellett helyrehozták a Michelangelo-termet és a Schickedanz-termet is; korszerűsödött az elavult fűtőrendszer; és további kiállító- és közönségforgalmi tereket, restaurátorműhelyeket alakítottak ki. A fejlesztés az épület alapterületének negyven százalékát érintette. 2019-ben már Millennium Háza néven nyitotta meg kapuit az egykori Olof Palme Ház, melynek műemléki rekonstrukcióját szintén elvégezték a projektben. A Városliget aranykoráról szóló kiállítás és egy századfordulós hangulatú, Zsolnay kerámiákkal díszített kávéház kapott helyet a 130 éves épületben. A főbejárat elé egy 1500 tőből álló rózsakertet is kialakítottak, melynek közepén az épület eredeti homlokzati díszítésével harmonizáló Zsolnay szökőkutat helyeztek el. Ugyanebben az évben készült el - ugyan a Városligeten kívüli helyszínen, a Szabolcs utcában - az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ és a Komáromi Csillagerőd is, szintén a Liget projektben. Előbbi a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum háttér intézményeként szolgál, utóbbi pedig a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat gyűjteményének ad majd helyet. 2020-ban a projektben átadták azt a 800 férőhelyes, földalatti parkolóházat is, mely a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közel helyezkedik el. A Múzeum Mélygarázs különlegessége, hogy falait a nemzeti képtár modern gyűjteményéből válogatott festmények másolatai díszítik.

2018 és 2021 között több olyan munkát is elvégeztek a Városligetben a Liget projekt keretében, amely a park sportfunkcióját erősítette, és egyes helyeken a növényzet, a zöldfelület megújítása is megtörtént. Az Ajtósi Dürer sorral párhuzamosan Ifjúsági Sportpályákat alakítottak ki, melynek tervezésébe bevonták a környező iskolákat. Többek közt egy kisebb futókör, távolugrógödör, és labdajátékokra használható pályák találhatóak itt. A Városliget sarkán egy nagy Sportcentrumot is kialakítottak, ahol 5 db multifunkciós sportpálya, műfüves focipálya, kosárlabdapálya használható, ezen felül ping-pong asztalok, teq-asztalok, sakk asztalok, kültéri kondiparkok, mászófalak, gördeszka pool, petanque-pálya került a ligetbe, illetve egy új, 2 km-es, kivilágított, rekortán futókör. A Dózsa György út, Ajtósi Dürer sor kereszteződéséhez közel, 13 000 négyzetméteren hozták létre a Nagyjátszóteret, amely Budapest legnagyobb játszótere lett, és több mint ötvenféle játszóelemet kínál a gyerekeknek, léghajómászókától a csúszdákig és vizes játszóelemekig, korosztályok szerinti bontásban. A parkfejlesztés részeként a projektben felújították a hetvenes évek óta létező Vakok kertjét és a "Kis botanikus kert" néven ismert kertrészt is, amely Mőcsényi Mihály botanikus kertként üzemel tovább. Mindkét helyszínen megújították a teljes növényállományt, az ott található építmények modern formát kaptak, illetve új köztéri bútorokat, parkelemeket helyeztek el. A kutyatartók számára két korszerű, kutyás parkrészt is építettek a projektben, egyet a Hermina úttal párhuzamosan, egyet pedig az Ajtósi Dürer sor és a Stefánia út kereszteződéséhez közel.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Civertan / Wikimedia Commons