Az 1830-as években alapították a települést Rákospalota határában, 1840-ben alakult önálló községgé, amelyet 1841-től neveztek hivatalosan Új-Pestnek. Az új település fejlődésében mecénásként meghatározó szerepe volt Károlyi Sándornak. A 19. század utolsó évtizedeiben Újpest rohamosan fejlődő egyre jelentősebb ipari településsé vált, 1907-ben rendezett tanácsú várossá alakult. 38 ipari vállalata révén Magyarország városai közül ipari termelés tekintetében már a negyedik helyen állt. Budapest IV. kerülete egészen 1950-ig önálló város volt. Nagy-Budapest létrehozásakor azonban hozzácsatolták az addig Rákospalotához tartozott Istvántelket is. Budapestnek akkoriban már 14 kerülete volt, és a 4. kerület eredetileg a Belváros volt, amelyet Lipótvárossal vontak össze. A IV. sorszámot az újonnan a városhoz csatolt Újpest – aki új nevét az önkormányzattól kapta – azért kaphatta meg, mert amikor nekikezdtek Budapest bővítésének, az átszervezés során az addigi IV. és V. kerületet összevonták, így a IV. szám felszabadult, az új kerületeket pedig a korábbi hagyománynak megfelelően északon kezdve az óramutató járásának megfelelő sorrendben sorszámozták.

Újpesti panoráma. Forrás: commons.wikimedia.org / Czimmy

A 4. kerület Budapest északi részén fekszik, a Duna folyam bal partján, így a Pesti-síkság része. Északon Dunakeszi, illetve a Dunakeszi-tőzegtavak, keleten Rákospalota, délen Zugló, délnyugaton Angyalföld, nyugaton Óbuda határolja.

A második világháborút követően Újpest a szocialista ipar egyik fellegvára lett. Olyan üzemek működtek itt, mint például a Chinoin, az Egyesült Izzó, a Bőrgyár, a Cérnagyár, a Pannónia Szőrmeárugyár, az Iskolabútor és Sportszerárugyár, a Duna Cipőgyár, a Budapesti Bányagépgyár vagy a Magyar Pamutipar. A rendszerváltás után az üzemek egy része bezárt, az épületeket más célokra hasznosították (például: MEO, Attila park). A mai időkben már csak a Chinoin, az amerikai General Electric tulajdonában lévő Tungsram (Egyesült Izzó), illetve a Cérnagyár működik.

1952-ben Újpest központjában épült fel szocreál stílusban az emeletes Újpesti Áruház, amelyet a helybeliek a mai napig „Állami”-ként emlegetnek.

Újpesti Áruház. Forrás: commons.wikimedia.org / Misibacsi

Az 1956-os forradalom idején több esemény is Újpesthez kapcsolódott, amelyek október 24-én kezdődtek azzal, hogy hajnalban egy huszonhárom éves férfi halálos lövést kapott. Három nappal később megérkezett az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) különítménye, amely több alkalommal belelőtt a tiltakozó tömegbe. Összecsapások több helyen is történtek, így a Megyeri Csárdánál, az Újpesti vasúti hídnál, a rákospalotai vasúti átjárónál, a Béke úti aluljáró környékén, valamint erős ellenállás folyt a Könyves Kálmán Gimnáziumnál is, amely a szabadságharcosok főhadiszállása volt. A fegyveres összecsapások november 12-én értek véget. A harcokban 52 újpesti lakos vesztette életét, köztük egy 9 éves kisfiú is. Tizennégy –, vagy valamivel több – orosz kiskatona halt meg. Jelentős volt az anyagi kár, több magánház és lakás sérült meg, de a középületek szenvedték el a legsúlyosabb károkat. Közülük a Könyves Kálmán Gimnázium egy része szinte teljesen megsemmisült. A pártház (a mai Ifjúsági ház helyén álló épület) és a tanácsháza előtt páncélautók még hetekig óvták a rendet.

Újpesti vasúti híd. Forrás: commons.wikimedia.org / Kovács Ádám

Annak ellenére, hogy Újpest kiemelten kezelt munkáskerület volt, rekonstrukciója meglehetősen későn, az 1970-es évek végén kezdődött, és ez összefüggött a 3-as metró építésével.

Újpesti lakótelep részlete. Forrás: commons.wikimedia.org / Czimmy

A nagyarányú lakótelepi építkezések miatt a városrész jellege teljesen megváltozott. 1968 és 1987 között a kerület központjában több ütemben felépült lakótelep 16 800 lakásában mostanra 47 ezren élnek. Két ütemben közel 5000 lakást bontottak le, és helyükre különböző beépítési formákban, általában 5 és 11 szintes épületekben mintegy 15 000 lakás, 136 általános iskolai tanterem, 1500 óvodai és 740 bölcsődei férőhely és 15 000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmény épült.

Az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskolaés Gimnázium épülete. Forrás: commons.wikimedia.org / Czimmy

A kerület területén Budapest hat városrésze osztozik: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget, Székesdűlő és Újpest, közülük a Népsziget átnyúlik a 13. kerületbe is.

Forrás:

hu.wikipedia.org

Felső kép: Légifelvétel Újpestről. Forrás: commons.wikimedia.org / Civertan